Krízishelyzetben I.

 2010.10.02. 23:16

 

 

 

Azonnal alkalmazható módszer krízishelyzetekben 6 lépésben.

 

 

1.FÉLELEM = ISMERETLEN

Minden krízishelyzet alapja, hogy félünk a helyzet eredményétől, jövőnkre gyakorolt hatásától, kimenetelétől, amiket még most ebben a helyzetben képtelenek vagyunk megítélni, átlátni.

Félünk tőle, mert ismeretlen a számunkra. Ezt nagyon fontos megértenünk: nem azért félünk, mert valami nagyon kellemetlen, rossz vagy félelmetes dolog fog velünk történni a jövőben a jelenlegi helyzet hatására, hanem épp az teszi ezt félelmetessé, hogy jelenleg mindez még ismeretlen a számunkra! De ez nem jelenti azt, hogy valóban van okunk félni, sőt!

A változás természetes eleme életünk minden részének, és az is természetes, hogy nem tudjuk mi vár ránk, a változáson túl, sőt az is természetes, hogy első reakciónk „az ismeretlenre” a félelem, az aggodalom.  A lényeg, hogy ne ijesszen meg minket ez a természetes folyamat. Fogadjuk el!

Gondoljunk csak vissza gyermekkorunkra, vagy a közelmúltra, minden nagy változás előtt: iskolaváltás, iskolakezdés, költözés, kapcsolatváltás, munkahelyváltás, már számtalanszor átéltünk hasonló helyzeteket, és most gondoljunk bele: hányszor volt valóságos alapja a későbbiekben a kezdeti félelmeinknek, aggodalmainknak? Ugye, hogy számtalanszor állapítottuk meg semmi okunk nem volt rá valójában?

“Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás nem segít.” (tibeti mondás)

 

 2.ELHATÁROZÁS

 A következő és minden krízishelyzetnél elengedhetetlen lépés az elhatározás amellett, hogy kiakarunk lépni az adott krízishelyzetből, megakarjuk keresni a kiutat, azaz, elhatározzuk magunkat, hogy „ha törik, ha szakad”, ezentúl probléma keresés helyett megoldás orientáltá fogunk válni! Ez furcsán hangozhat sokak számára, hiszen azt gondolhatjátok magatokban:  „Milyen hülyeség, persze, hogy kiakarok lépni ebből helyzetből… Ezért kattintottam ide, hogy olyat kapjak az arcomba, amivel magam is tisztában voltam?” Csak hogy, ez közel sem ilyen egyértelmű!

Többek között saját tapasztalatom, hogy nem is olyan egyszerű elengedni a problémát és helyette a megoldásra törekedni… Sokan még szeretnék dédelgetni egy kicsit a helyzet és benne leginkább önmagukat, mert addig, amíg elmondhatjuk magunkról, hogy nekünk most van egy nagy problémánk, egy kilátástalan helyzetünk, addig a felelősséget eltolhatjuk magunkról magára a helyzetre és minden másra, ami szerintünk azt előidézte, és ezzel mintegy vigasztalhatjuk magunkat és mások is így fognak tenni velünk, nekünk pedig most erre van a legnagyobb szükségünk: a megértésre.

Én tehát azt javaslom, hogy ha készen állunk továbblépni és valóban úgy gondoljuk, hogy elég volt a szenvedésből, akkor maximálisan határozzuk el magunkat amellett, hogy a kesergés, önsajnálat helyett a sarkunkra állunk és a megoldásra fogunk KIZÁRÓLAG törekedni. Figyelem, ez nem is olyan egyszerű!

Itt van mindjárt egy kézzelfogható feladat: Minden pillanatban, amikor azon kapjuk magunkat, hogy már megint a problémáinkat ecseteljük valakinek, vagy magunkban negatív gondolatokat fogalmazunk meg  a helyzetünkről, illetve a lehetséges kimenetelekről, akkor azonnal állítsuk meg a gondolatsort, és legalább annyi időt szenteljünk a megoldásról való elmélkedésre, illetve annak felvázolására, ha egy beszélgetésben lepleztük le magunkat.

 

3.POZITÍV ÁTHANGOLÁS

Miért fontos ez?

Mert minden pillanat, amit a probléma ecsetelésével, érzelmi sajnálkozással töltünk csak „mélyíti” a problémát, és sajnos nem csak elméletileg. Hogy miért? Mert biológiailag ilyenkor az történik, hogy agyunkban a problémával foglalkozó agyi kapcsolódások, minden újabb használatban erősödnek, vastagodnak, és egyre több területet hódítanak meg maguknak. Ezért lehetséges az, hogy a depresszió, vagy bármilyen más betegség vagy egész egyszerűen bármi, amire sokat gondolunk (lásd: szerelem), egy idő után krónikussá válik.  :) Használhatjuk viszont ezt a tulajdonságát az emberi agynak arra, hogy minél jobban megoldás orientáltá tudjunk válni! Gondoljunk minél többet a helyzet lehetséges pozitív kimenetelére, sőt próbáljuk meg átérezni, hogy milyen lesz majd, ha mindez beteljesül! Azzal foglalkozzunk, amit szeretnénk, hogy legyen! (és ne azzal, amit nem szeretnénk)

Itt is használhatjuk mindjárt az iménti behelyettesítéses feladatot: Minden helyzetben, amikor azon kapjuk magunkat, hogy aggódunk és a félelmeinken rágódunk, azonnal hangoljuk tá magunkat egy pozitív frekvenciára: gondolkozzunk el azon, hogy mit szeretnénk, hogy szeretnénk, hogy történjenek a dolgok. Ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy jó eredménnyel jár az áthangolás, érzelmileg is hangolódjunk rá az elképzelt helyzetre–ahogy azt a rossz dolgok esetében sajnos autómatikusan meg is tesszük.- érezzük azt, hogy már elértük.

Akinek ez túl direkt, csak egyszerűen képzelje el, hogyan érezné magát, ha most egycsapásra minden problémája megszünne. Ugyanis akármilyen hihetetlen, de már ennyi elegendő ahhoz, hogy ráhangoljuk magunkat egy pozitív frekvenciára, ahol agyunknak azt a részét erősítjük, ami a pozitív tartalommal foglalkozik, ez pedig azonnal a megoldásra ösztönöz bennünket, méghozzá belülről.

És még egy ok, amiért fontos és kihagyhatatlan önmagunk tudatos pozitív áthangolása: a pozitív áthangolás pozitív eredményeket vonz magához az élet minden más területén is, míg a negatív behangoltság, csak negatívakat. Nem véletlenül használtam az elejétől kezdve az „áthangolás” szót, mert ez épp olyan, mint mikor egy hangszer húrjait felhangoljuk egy bizonyos rezgésszintre, így a húr, pengetés után nem csak önmagában, de a körülötte lévő összes tárgyból ugyanolyan rezgést vált ki, sőt a többi húrból is, így keletkeznek a felhangok. Erről már biztosan sokan hallottatok, ezért nem akarom hosszan taglalni az okokat, a lényeg, hogy a vonzás hatalma olyan törvény, ami alól nincs kivétel, sem pszihikai, sem biológiai, sem fizikai szinten.

 

4.ELFOGADÁS

Ez talán az első olyan lépés, amit kicsit nehezebb megtenni, de talán az egyik legfontosabb is, mert, ha megtettük, meglátjuk, hogy a gondok fele elillan, mintha sohasem létezett volna és valóságosan megkönnyebbülünk.

Fogadjuk el a helyzetet annak, és olyannak, ami és amilyen. Bármi is történt velünk, ami ideáig vezetett bennünket, már megtörtént. Nem érdemes rágódni rajta és amit nagyon fontos megértenünk, hogy nem változtathatunk rajta. Így van, kész, ez a helyzet, a kérdés már csak az, hogyan tudjuk magunkat mégis jól érezni egy ilyen nehéz szituáció ellenére. Csak egy pillanatra engedjük meg a helyzetnek, hogy „legyen” és meglátjuk nem is olyan rémisztő az egész. Bármi is történt, ami eme változást hozta be az életünkbe, jó ha tudjuk, hogy változás nélkül nincs megújulás, újjászületés, és egyáltalán semmi ezen a világon. Ahhoz, hogy az általunk rossznak ítélt szituációból újra jó képződhessék, elengedhetetlenül szükség van a változásra! Ez visz bennünket előre, és ez akkor is így van, ha most még nem  látjuk pontosan, hogy merre is van az az „előre”.

 

5.TERVEZZ

Akinek nincs célja, annak nincs mit elérni, akinek nincs mit elérni, az boldogtalan marad a tudattól, hogy nem ért el semmit. A célkitűzés, már önmagában önbizalmat ad a megvalósításhoz.

Bármi legyen is az, amit szeretnél elérni a jövőben, (lehet ez most első lépésben, csak annyi, hogy ne érezd magad ilyen cudarul) fontos, hogy tudatosíts önmagadban, fogalmazd meg, sőt, ha teheted, írd is le! Minél tisztábban meg tudod fogalmazni, lehetőleg egy mondatban, hogy mi az, amit a leginkább szeretnél most ebben a pillanatban, annál nagyobb esélyed van rá, hogy el is fogod érni. Ha már egyszerre több dolgot is meg tudtál fogalmazni, még jobb, a fontos csak az, hogy ezeket eztán naponta többször is tudatosíts magadban.

Ha pedig ezzel már megvagy és a célod világosan lebeg a szemed előtt, keress meg minden lehetőséget, nézz körül, most már higgadtan, hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetsz célod beteljesítése érdekében.

Ez az egész „tervezősdi” egy kis eltartást kíván tőled, hogy képes legyél élethelyzetedet, mintegy kívülről, objektíven szemlélni. Ebben segíthet, ha arra gondolsz, hogy nem vagy egyedül, van veled valaki, aki most is segített neked, hogy rátalálj erre az oldalra, aki megíratatta velem ezt a szöveget, hogy neked és másoknak segítségére legyen hasonló helyzetben. Ez a valaki, vagy valami, érted van, mindannyiunkért, próbáld meg az ő szemével szemlélni a helyzetet.

 

6.JELENLÉT

Ne csak az egészet nézd, figyelj a részletekre, neked azokkal van dolgod! Mindig arra figyelj, ami a legközelebbi lépés célod beteljesítése érdekében. Hogy mit értek pontosan ez alatt? Ne várd el sem magadtól, sem a körülményektől, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak! Ha már sikerült elfogadnod az adott helyzetet olyannak, amilyen és már látod, hogy ehhez képest, mit szeretnél elérni, akkor csak annyi a dolgod, hogy megpróbálsz minél inkább a jelenre koncentrálni: Arra a feladatra, vagy cselekvésre, amit éppen végezned kell, legyen az akármilyen egyszerű, primitív dolog is, pl. fogmosás, vagy bármi egyéb.

Meg kell értened, hogy saját és mások múltbéli cselekedetei juttattak oda, ahol most vagy, de leginkább a te múltbéli döntéseid, cselekedeteid. Ahhoz, hogy jobb helyzetben érezhesd magad, azért most kell tenned, nem holnap, nem egy hónap múlva, most! Figyeld meg, hogyan függenek össze a dolgok a jelenen keresztül: bármit teszel, ahogyan teszed, azonnali és visszafordíthatatlan hatása lesz a jövődre nézve. Ezért nem késlekedj, légy jelen, légy tudatos a jelenre. Ne gondold, hogy ez nem fontos, ez mindennél fontosabb!

Színésznőként számtalanszor éreztem magam nagyon nehéz helyzetben egy-egy színdarab, vagy filmben való munka előtt, a cél ott is adott volt, de ha arra kellett gondolnom, hogy ezt mind nekem kell megtanulni, végig csinálni, összepisiltem magam félelmemben. Aztán az évek során lassan megtanultam, hogy az én dolgom csak annyi, hogy napról, napra végzem a feladatomat, mondatról, mondatra haladok a szövegben, mindegyikre szánok elég időt, hogy megértsem, megéljem, a végén pedig azt vettem észre, hogy lement az előadás, vagy leforgott a film… mintegy önmagától.

A mi dolgunk csak annyi, hogy a jelen feladatainkra koncentráljunk, és hogy ez mivé fog összeállni a végén, azt szoktam ilyenkor mondani: „na, ott jön az Isten dolga.” :)

Ez szép is lesz végszónak, a következő alkalommal pár gyors, azonnal alkalmazható technikát szeretnék veled megosztani, ami segít jobban érezni magad akár percek alatt, de olyat is írok, ami hosszútávon is jó eredményre vezet.

e-katica

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekmelengeto.blog.hu/api/trackback/id/tr362340467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tan 2010.10.03. 22:17:38

Katica! Nagyo szépen köszönöm ezt az összefoglalót! Megerősítettél, újra felidéztem írásod olvasása közben mindazt amit már sok helyen olvastam, hallottam. És már többször megtapasztaltam, hogy minden működik amiről írtál, csak az ember hajlamos elfelejti ezt. Mégegyszer köszönöm és várom a folytatást!

e-katica · http://www.egreskatinka.hu/ 2010.10.04. 09:56:00

@tan: Kedves tan, én pedig nagyon köszönöm, hogy megírtad a véleményedet, nekem nagyon fontos, hogy mások mint gondolnak egy-egy témában, hiszen csak úgy tud kialakulni igazi párbeszéd közöttünk, én pedig nektek szeretnék írni, leginkább arról, ami titeket foglalkoztat! Szerintem sem írtam semmi újat, de krízisheyzetben az ember képtelen ilyen tisztán átlátni, az amúgy valószínűleg egyértelmű lehetőségeket. :)

Ziva 2010.10.05. 11:09:18

Hát, jó hogy ilyesmiről írtál... számomra különösen azért, mert most éppen valahol eltévedtem az én sűrű sötét erdőmben... bár sejtem, és talán már látom is a kifelé vezető ösvényt, de azért jó néha nem csak sejteni, vagy éppen tudni (vagy sokszor csak tudni vélni) merre van az az út, hanem kívülről, mint egy szellemi elemózsia gyanánt kapni némi útravalót, hasznos tanácsot. :-)

e-katica · http://www.egreskatinka.hu/ 2010.10.05. 11:15:09

Örülök, ha nem unalmas még ez a sok okoskodás :)Mert tettekre váltani sokszor tényleg nehezebb, mint tudni, hogy hogyan kellene... :)

fantasy_boy 2010.10.05. 22:25:15

Szia Katica!
Az is egy jól bevált technika nálam, hogy minden nehéz helyzetben keresek egy vagy több olyan dolgot is, ami elviselhetővé vagy akár még hasznossá is teszi azt az élethelyzetet, addig amíg meg nem oldom, vagy el nem múlik. Egy ilyen tipikus nehéz helyzet a szakítás, amikor egy hosszabb kapcsolat véget ér és fájdalmas. Ilyenkor azt mondom magamban, hogy most legalább több időt tudok a barátaimmal törődni, és tudatosan oda is figyelek, hogy ha már több szabadidőm lett akkor abból többet is szánjak rájuk. Vagy például késik a repülőgép átszálláskor, és utasok tömege mérgelődik - fantasztikus lehetőség olvasni :o) Persze mindkét példában ott van hogy az alaphelyzet valamilyen szinten tehetetlenné tesz, vagy nehézséget okoz, de miért ne használnánk ki még a rosszat is jóra?

jazoli 2010.10.25. 16:58:08

Ez most csak egy próbahsz. :)

jazoli 2011.02.01. 15:21:50

Írtam nemrégiben, aztán nem jelent itt meg:(
Kb. annyit, hogy hasonlókat olvastam Dale Carnegie könyvében (Hogyan győzzük le az aggódást - és kezdjünk élni)
Egy biztos sok mindent tudunk, de teszünk is érte?
süti beállítások módosítása