Ha napjainkban felmerül a jóga szó egy beszélgetésben, vagy egy hirdetésben, valószínűleg valamennyiünknek furcsa pózokban ülő, álló, illetve fekvő emberkék jelennnek meg lelki szemeink előtt és sokan magával ezzel a mozgásformával azonosítják magát a jógát, noha ennél azért itt jóval többről van szó.  Azt már kevesebben tudják, hogy, a jóga voltaképpen egy filozófiai rendszer, amin belül ezek a mozgás formák, úgy nevezett "ászanák" csak egy részét képezik ennek a rendszernek e filozófia gyakorlatba ültetésével. Mert magának a filozófiának is csak úgy van értelme szerintem, ha életünkben, mindennapjainkban kamatoztatni tudjuk azt, amit elméletben már elfogadtunk.

A jóga a hat ősi filozófiai rendszer része, és a mi különlegessé teszi az az, hogy önálló egységként ad választ a világ mibenlétére, annak működésére, az élet céljára és egyedülálló módon a cél elérésének módjára, mégsem vallás!

"Hatezer éves múltja alatt megmaradt a gyakorlás, a tapasztalatszerzés igazi útjának, ez egy mesterről tanítványra szálló, élő gyakorlat. Az ősi írások, gondolatok tanulmányozása, a bölcs mesterek szavainak elemzése, az azokon való elmélkedés sokat segíthet a dolgok megértésében, azonban az írások kritika nélküli vizsgálata és elfogadása vallásszerűvé tenné a jógát, ezért a kritika fontos elem. E-nélkül minden filozófiai rendszer vagy vallás gyakorlója fanatikussá válik, és éppen valódi céljától téríti el a keresőt. Az írások csak a megélés, a gyakorlatba való átültetés révén élednek fel és válhatnak a segítőinkké."

 

A jóga alapjairól a Jóga Szútrákból értesülhetünk, melynek i.e. 2.századra tehető  a keletkezése, szerzője az indiai Patanjali, művében a jóga szóbeli  hagyományát foglalta érthető rendszerbe. Az írásban kifejtésre kerül a Rádzsa Jóga (szanszkrit: Ashtanga), vagyis a nyolcpontú jóga. (Az anga szó: részt, testrészt jelent az ashta: nyolcat.). A testrész fogalom nagyon jól kifejezi, hogy ez a felépítés szerves egységet alkot egymással, mindegyik egymásra épül, és egymásból következik. Az első öt szint a felkészülés, előkészítés gyakorlata, míg a hatodiktól a nyolcadik fokozatig a magasabb szintek.

 

A Rádzsa jóga szintjei:

1. Jáma -  Erkölcsi szabályok, az öt tilalom.
2. Nijáma -  A lelki élet szabályai, öt jó tanács
3. Ászana -  Biztos és kényelmes testhelyzet
4. Pránajáma -  A test energiáinak tudatosítása, és szabályozása
5. Pratjáhára -  Függetlenség az érzékelt tárgyaktól, az érzékszervek visszavonása
6. Dháraná -  Koncentráció, összpontosítás, arra figyelünk, amire akarunk
7. Dhjána -  Meditáció, megszakítatlan, folyamatos gondolatáramlás.
8. Szamádi -  A szupertudatosság állapota

Az első öt külső (bahiranga), az utolsó három belső (antaranga) jóga.

Napjainkban sokan a harmadik ággal, az ászanákkal kezdik a jógát, és meg is maradnak ezen a szinten. Az ászanák helyes gyakorlásánál szükséges és elengedhetetlen feltétel az első két anga ismerete, és a törekvés a betartásukra.


JÁMA - Az öt tilalom, a jóga első ága - Erkölcsi szabályok

Korszakoktól, kultúrától, vallástól függetlenek, egyetemesek. Útmutatást adnak, ahhoz, hogy hogyan viszonyuljunk önmagunkhoz, másokhoz, a környezetünkhöz, a világhoz, hogy békében és harmóniában éljünk.  Ha belső meggyőződésünkké válnak, nem kényszerként éljük meg, már nem is „szabályok” többé. A jáma valójában életmód. Ezek ideálok, amelyek felé – viselkedésünk, gondolkodásunk, érzelmeink analizásával, tréningezésével – egész életünkben törekedhetünk, de ez a munka sose válik bevégzetté. Megélni őket a saját életünkben természetesen határozottan nehezebb, mint elvben egyetérteni velük, vagy számon kérni másokon.

 

1. Erőszak nélküliség, nem ártás – Ahimszá
A „minimális erőszak” elve. Arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk magunjnak és másoknak. A kulcsszó a megfontolás.
2. Igazság, őszinteség – Szatja
Elsősorban önmagunknak soha, semmilyen körülmények között ne hazudjunk, persze másoknak sem. Nem mindig érdem az igazság kimondása, az igazság nem okozhat felesleges szenvedést, nem sérthet másokat, az ahimsza, a nem ártás szabálya erősebb.
3. Nem lopás – Asztéja
Ez a jáma nemcsak anyagi dolgokra vonatkozik, sok mindent lehet lopni, ötletet, figyelmet, szeretetet, időt, energiát, stb.
4. A szélsőségektől való tartózkodás, mértékletesség – Brahmacsarja
Részleges, vagy teljes cölibátus. Gyakran fordítják szexuális önmegtartóztatásnak. Valójában tartózkodás minden szélsőségtől. Az önmegtartóztatás vonatkozik a testre, a beszédre, a gondolkodásra, gyakorlásra, táplálkozásra, stb.
5. Ne légy kapzsi, ne gyűjtögess – Aparigraha
Mohóság. Amire nagyon vágysz, ahhoz ragaszkodsz, attól függsz. Vizsgáld meg, mire van igazán szükséged, a felesleges dolgok kidobásával helyet csinálsz. A jóga gyakorlásában is akarhat valaki túl sokat, többet, mint amire felkészült, többet, mint ahol tart, többet, mint amilyen állapotban van „itt és most”. 

 

NIJÁMA - Az öt jótanács, a jóga második ága - Irányelvek a jógát gyakorlóknak

1. Légy tiszta – Saucsa
Ez érvényes a fizikai testünkre, kívül és belül, a gondolatainkra, a lelkünkre, és vonatkozik a morális, erkölcsi értékrendünkre is. A testük tisztántartására kívül még csak – csak odafigyelnek az emberek, de a belső tisztaságra már kevésbé. A belső tisztaság megfelelő táplálkozással, a légzőgyakorlatokkal, és tisztító gyakorlatokkal  érhető el; a gondolkodás tisztítása pedig mantrázással, meditációval, koncentrációs gyakorlatokkal, pozitív gondolatokkal. A lelki tisztasághoz feltétele a szeretet, a hála, az együttérzés a jóindulat gyakorlása.
2. Légy megelégedett – Szantósa
Aki magával elégedetlen, az boldogtalan, aki másokkal az csalódott. Az elfogadás az alapja a továbblépésnek, ez nem belenyugvást jelent, hanem egyfajta tudomásul vételt. Élj elégedetten, és boldog leszel.
3. Légy szorgalmas, gyakorolj elszántan! – Tapasz
A tapasz azt jelenti, tűz, lángolás. Ennek ereje segít haladni a jóga útján.
4. Képezd magad! – Szvádhjája
Önfejlesztés, folyamatos tanulás. Helyes ítélőképesség, a tanításokat megfelelő bírálattal fogadd. Legyen meg a saját tapasztalatod.
5. Legyél odaadó Isten, a Mindenható, az Úr, a Legfelsőbb Tudatosság iránt –

Isvara pranidhána
Önfeledtség, átszellemültség, önátadás valamilyen magasabb eszménynek.

 

Ha ezt az öt tilalmat és öt jótanácsot, (ami titokzatosan hasonlít a 10 parancsolatra,)  megpróbáljuk betartani elkezdhetünk a szó szószoros értelmében jógázni. A harmadik ágról, az ászanákról és arról, hogy miért jógázunk, a következő részben lesz szó.

 

Fotó: Németh Gergő , Mandala Jógastúdió, Budapest

Külön köszönet Gyöngyinek, a Padma Jógastúdiótól, aki felhívta a figyelmünket ezekre a fontos információkra.

 

e-katica

Címkék: jóga mandala jógastúdió padma

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekmelengeto.blog.hu/api/trackback/id/tr492309697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása